Kedves Tagok!

Szentlélek-járás – Ahogy akar, úgy jön, majd komolyan, majd vidáman; lesújt vagy fölemel; néha buzdít, máskor megszégyenít, néha megfélemlít, majd lelkesít; néha lábaihoz kuporodunk, máskor szívére borulunk. Néha messze van tőlünk, hogy vágyódjunk, máskor közel, hogy ne csüggedjünk. Néha, mint köd, felhő… máskor, mint ragyogó, napsugaras intuíció borul a lelkünkre, abban is akarata szerint tesz, hogy majd édes élvezetre, vigasztalásra, majd türelemre s áldozatra indít; néha megaláz, máskor a nagy tettek ingerével hat reánk.

2020. január 25-én az esti szentmisét követő elmélkedésen elhangzott „puncta”-k részletei:

A kánai menyegzőn.

121. a) <<Harmadnapra menyegző volt a galileai Kánában… Mikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: „Nincs már borunk.” >> (Jn 2,1-3).  A názáreti szerény viszonyokhoz szoktatott édesanya hamar észrevette, hogy zavarban vannak, s jóságos szíve ösztönözte a közbenjárásra. Mély, bensőséges tisztelettel közeledik szent Fiához, s neki, ki a násznép zavarát s az ő óhaját is egyaránt érti, előadja kérését. Bármi lesz a felelet, az őt nem bánthatja; ismeri Fia szívét s tudja, hogy meghallgattatik. – A szerető, Istenhez tapadó szívek tudják, hogy végre is meghallgattatnak, ha nem így, hát úgy. Jézus is mondja: <<Én ugyan tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz engem>> ( Jn 11,42), mert bármit kérek, mindig csak a te szent akaratod teljesedéséért könyörgök. Ilyen volt a Szent Szűz. Így imádkozom majd én is ; min-den kérésemen kiverődik a vezető gondolat… a te szent akaratod.

Pózer Bernadett


Jézus megtisztít egy poklost.

136. << Akkor egy leprás jött hozzá, térdre borult előtte és kérlelte: „Ha akarod, megtisztíthatsz engem.” >> (Mk 1,40).
a) Két ember szemben egymással : a poklos és Krisztus. A pokolvar fölszívja a vért s mint az élet penésze kiterjed a testre ; összeaszik s eltorzul az ember. Vele szemben az Isten-fia, mily fölséges Isten-arc! Ezt az Isten-képet elronthatom magamban; a bűn rontja el; elhomályosítja szememet, a fölismerést; összeszűkíti homlokomat, állatias típussá válok; megsüketít, tompítja az isteni iránt való érzékemet; bágyadt s szomorú leszek. Mennyi bélpoklosság van a lelkeken; de ha nem is pokolvar senyveszti, hol marad a szépség, az erő, az előkelőség?! Ó dolgozzunk féltékenyen az Isten-képen! Hol zsugorodik, hol torzul el bennem? Ha találnék klasszikus szobrot elásva, vagy Rafael-képet lomtárban, megmosnám s örülnék szép vonásainak: így kell a lélekkel tennem!

Palásti Levente

 

Az Isten s az ember szerepe a bűnben.

236. a) Mit tett velem az Isten? Szeretett… azért teremtett és külön fiává fogadott. Az Isten-fiúság a kegyelem tartalma és jellege. Valóban atyám ő; szült, nevelt, tanított s szereti vérét; hallja kiáltását; <<a te testvéred vére kiáltott föl hozzám>>, mondja Káinnak. Vonásait tékozló fiai is hordják, s kegyelmei s őrangyalai kísérik őket. -  Igen, én is alig hogy születtem, keresztségemben Isten fia lettem s az ő anya-könyveibe írattam. Angyal járt velem, s egy csodálatos fényes árnyék, a kegyelem; ebben lakott az Isten; erkölcsi árny még nem szegődött hozzám; azután kezdtek ébredezni szenvedélyeim, s vétkeztem először s azután hányszor! Első áldozásom, a szentségekhez való járulás, imák, jó példák, buzdulások szemben álltak romlott környezettel, piszkos áramokkal, mételyes miljővel. Mennyi torzulás, vergődés! Hány le-törése a lélek fakadásainak, elapadása a megindulás s elérzékenyülés tiszta forrásai-nak, kialvása a szent tűznek. Mételyes lettem s elgyöngültem.

Csizmadia Máté Noel

 

Az őrangyal.

215.  << Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát. >> ( Mt 18, 10 ).

b) Hogyan közeledjem hozzá?
Tisztelettel s szeretettel. Tisztelem, mint nagy, fölséges szellemet. Tudom, hogy benne a szellem ereje fölszabadult az érzékek gyámságából s ragyog s villámlik, mialatt a mi értelmünk, legyen bár Leibnizé vagy Kanté, fogoly, rab, a fogalomnak léceiből építi föl házát, analógiákból tákolja össze hidait, melyekkel át akar hidalni sötét, fölkutathatatlan mélységeket. Ellenben a szellemek értelme intuitív, tudásuk ragyogó napvilág. A te bölcsességed, király, mint az angyal bölcsessége, mondják Dávidnak. S ez a bölcsesség fölfelé húz és ragad, föl, nem le.  Nincsenek lábaihoz láncolva a kaján, fondorkodó, alávaló indulatok koloncai.  Szerető bölcsesség!
Istennel egyesült, kegyelemmel telt lelkek azok. Ily tiszta, világból s tévelyből színesedő, fölényes szellem áll mellettem, jár velem! Hogy kell őt tisztelnem, megbecsülnöm, érte lelkesülnöm; magamat társaságára méltóvá tennem. Angyali közelség… hatalmas motívum minden jóra!
Azután lelkes szeretettel kell iránta viseltetnem; hiszen erős, bátor, had-seregek élén győzelmet hozó szellemek, mint a macchabeusi harcokban; jótékony, irgalmas, kegyelmes szellemek, a <<béke, a vigasz, az irgalom angyalai>>.  Szépek; fölségesek. A lét hierarchiájában közvetítik az Isten kegyelmeit; vezetnek, őriznek, biztatnak minket. << Elküldöm előtted angyalomat>>; szeresd, bízzál benne, mondja az Úr. Clemens Brentano szép költeményt írt Louise Henselről <<Der Engel der Wüste >> címen ; ez az angyali lélek vezette őt vissza a hithez ; pusztából ki az élet forrásaihoz. Nem járok pusztában, ha angyalok szavára hallgatok, ha szeretettel kérdezem: mit akarsz tőlem, győzelmes, fölséges, hősies szellem? úgy – e azt, hogy ne csüggedjek, ne tétovázzak, ne féljek, ha-nem szeressek, s bízzam s hívjam segítségül Istenünk nevét s kegyelmét.

Vili János

Digitális tablónk bemutatja:
-    Elmélkedő együttimádkozás fiatalokkal 2020. január 25-én.

Kedves Testvérek, 2020. április 25-én, szombaton a 18.00 órai esti szentmisét követően imádkozunk együtt Prohászka atya sírjánál új papi hívatásokért.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Vili János
Prohászka Egyházközség