2025. június 14-én (szombat) kirándulást tettünk Dunaújvárosba.
Talán most először terveztünk városi sétát és nem erdei túrát.
Reggel 9-kor 14 túratárssal, 3 gépkocsival indultunk el templomunk parkolójából vármegyénk másik megyei jogú városa felé.
Néhány perccel 10 óra előtt már a Krisztus Király templom parkolójához is értünk, ahol 2 autóval újabb 5 fő csatlakozott hozzánk.
Rövid szusszanás és gyors programismertetés után a templom következett, mint napunk legfontosabb célpontja.
A plébános atya rövid üdvözlés után kimentette magát, ám egy munkatársa, Zsuzsa asszony lelkiismeretesen bemutatta a templomukat.
A templom, mint egyházmegyénk legnagyobb temploma, már megjelenésében is lenyűgöző hatású, és ezt még csak fokozta a 9 művészi üvegablak is!
A hallott információkat kiegészítették a nadapi túratársaink, akik kaptak a képekről a nemrég elhunyt Bráda Tibor művész úr özvegyétől egy rövid összefoglalót s ezt Károly felolvasta. Köszönjük ezúton is nekik.
Egyébként ugyancsak a nadapi túratársaink (élén Istvánnal) hívták fel figyelmünket erre a több szempontból is különleges és egyedi szépségű templomra - ismét csak hálás köszönet mindezekért mindannyiunk részéről!
Szeretnék minden érdeklődő figyelmébe ajánlani két rövid videót (10-11 percesek). Az elsőben a művész úr meséli el munka közben az üvegablakok létrejöttének egész folyamatát, miközben a legfontosabb mozzanatokat láthatjuk is!
A Második kisvideó a szponzoráció mellett a már kész műegyüttest mutatja be, valamint az üvegablakokon szereplő személyek, szimbólumok nagy részének szakszerű leírását is hallhatjuk egy teológus előadásában.
Az oltár fölött, központi helyen a Jessze fája áll, a maga lenyűgöző megjelenítésével, közvetlenül mellette 1-1 ablak, balról Szent István és családja , jobbról pedig IV. Béla és családja.
Természetesen itt az oltárnál, ezelőtt a 3 ablak előtt készült el a csoportképünk is.
Jobbra tovább haladva következik Szent László , a Golgota valamint Szent Pantaleon.
A középsőn örökítette meg Bráda művész úr a családját is: feleségét, lányát és önmagát is.
Balra tekintve időzhetünk el, sorban az Árpád-házi Szent Erzsébet, a Betlehemi jelenet és az Isten szolgái a XX. században c. ablakok előtt.
Az utóbbin Bódi Mária Magdolna, Kaszap István, Mindszenty József, Prohászka Ottokár és Márton Áron alakjai jelennek meg.
További jóval kisebb üvegablakok is növelik a főtemplom művészi gazdagságát, két másik üvegművésznek köszönhetően:
Szent II. János Pál pápa, Szent Cecília,
Az altemplom is tartogatott számunkra egy nagyszerű Bráda-alkotást, az Ólomüveg-keresztet.
A templom kívülről monumentális hatású,
... amit fokoz még két szobor is: Szent II. János Pál
... és Mózes szobra.
A sok szép templomi élménnyel a tarsolyunkban az autóinkkal áttelepültünk a város másodikként megépült iskolája, a Móricz Zsigmond általános iskola parkolójába.
Innen indultunk a bő 4 km-es városi sétánkra. Először a Duna fölött magasodó és remek kilátást nyújtó Felső sétányt vettük célba.
Az 1964-es löszfal-megcsúszást követően kialakított teraszos sétautak mentén számos vasból és acélból készült műalkotást helyeztek el, a városban működő alkotó táboroknak köszönhetően.
Ezek megnevezésének kitalálása jó móka volt a sétánk során. Volt, amit sikerült eltalálni, de a legtöbb esetben igencsak abszurdnak tűnt számunkra a névadás :)
Csak ízelítőül néhány műalkotás és a neve is: Figura-szobor,
Csikóhuszár avagy Csikóhal huszár
... és Anya.
De akadt azért figuratív alkotás is: pl. az Aratók címet viselő.
Hamarosan elértünk a a kilátóteraszra. Itt remek rálátásunk nyílt a kanyargó Dunára, a Szalki-szigetre és a Dunán túli, azaz helyesen kifejezve: Duna-Tisza közi területekre, néhány községre is.
A közelben álló Guruló kozmosz c. zenélő mobil szobrot sikerült hangadásra késztetni - és éppen delet ütve.
De hol van még az ebédszünet?...
A Duna mellől megcéloztuk a Belvárost, annak is a Városháza környéki részét, a Bírósággal és a Polgármesteri Hivatallal.
Érintettünk egy 1956-os emlékművet,
... valamint a Város Szívét mintázó szelfipontot.
Nem mehettünk el szó nélkül az igen gazdag leletanyaggal rendelkező Városi Múzeum mellett sem, ami eredetileg Pártháznak épült szocreál stílusban és belső udvarában őriznek egy, korábban a téren álló Lenin-szobrot is.
Innen csak egy bakugrás, és máris Széchenyi és Kossuth szoborkettőséhez értünk, amit megpróbáltunk értelmezni.
A Vasmű úton átkelve a volt Arany Csillag Szálloda épületénél álltunk meg egy pillanatra ...
... s a közvetlenül előtte felállított művészi alkotás jellegű Filmfalnál.
És máris a volt Dózsa Mozihoz értünk, ami műemlékvédelem alatt áll.
A mozi két oldalán egy-egy régi szobor várt ránk: egyik oldalon a Korsós lány avagy a Békás szökőkút,
... a másik felén pedig a Vincellér szobra.
Ugyanitt a közelben egy modern kompozíció is áll, Vízivirág címmel.
Folytatva sétánkat, először a hazai fotográfia úttörőjeként tisztelt Rosti Pálról elnevezett iskola következett, majd a Bartók Béla Kamaraszínház ...
... és mellette az Üzletház a volt Béke Étterem, a halasi csipkemintás mozaikos bejáratával, illetve oldalt pedig öt nagyalakú mozaik képével.
A Színház mögötti liget szélén áll a város legelsőként épült általános iskolája, a Vasvári, dombormű-soraival.
Ugyancsak itt áll Bartók és Kodály szobra is, akiknek társaságában flashmob-szerűen készült egy már nem teljes csoportkép is.
Az Üzletház oldalánál nyílik a Május 1. utca, a város 1950-től épített első utcája, az azóta is álló, modern stílusú, néhol kubista elemeket is hordozó 'kockaházaival'.
Kiemelendő ezek közül is az 1. számú ház, aminek falán emléktábla is rögzíti a korabeli építők dicső munkáját.
A többi utca épületein vegyesen tanulmányozhatóak a modern és a szocialista-realista stílus jegyei is.
A város több ikonikus szoborral is rendelkezik. Így például az Öntelt mackó nevezetűvel.
A feljegyzések szerint senki nem tudja a választ: miért is kaphatta a szobor ezt a furcsa jelzős nevet?...
Szemben az előbbi szoborral áll az Ady Lédával,
... valamint már ismét a Vasmű úton, a híres-neves Martinász is.
A Vasmű úton rácsodálkozhattunk a 3 hatalmas lakótömbre is, amelyek 3 helyett végül is 5 emeletesként épültek meg.
A kis Vasmű úton állították ki a korabeli Vidámpark úttörővasútjának a már több mint 130 éves mozdonyát, a Mukit. Egyik túratársunk be is ült a vezetőállásba.
Igyekeztünk vissza az autóinkhoz, hiszen már erősen közelített a délután 2 óra.
De a parkoló közelében még leolvashattuk egy emléktábláról, hogy 'Ezt a házat 1952-ben társadalmi munkával építették az ország dolgozói'.
A Szalki-szigeti Halászcsárdánál azzal kellett szembesülnünk, hogy nagyon sok a vendég. Gyors egyeztetés után a csoportunk két részre szakadt: a bizakodóak vállalták az éttermi ebédelést, a borítékolhatóan hosszú várakozással együtt.
A másik, pesszimista csoportrész viszont keresett magának a szabadstrandon egy árnyékos helyet és ott elfogyasztotta az ebédjét hátizsákból. Majd az előzetes programterv szerint tett egy rövid, másfél km-es levezető körsétát a sziget északi részén.
A strandon, köszönhetően a kiváló időjárásnak, szép számmal fürödtek és napoztak.
A sétánk végén még a nagy-Duna vizét is 'leellenőriztük' : megfelelő hőfokú volt.
Ezt követően elköszöntünk a még csárdában ülő társainktól és elindultunk hazafelé. Ám még egy röpke pillanatra megálltunk a Vasmű hatalmas főbejáratánál és megtekintettük Domanovszky Endre méltán híres nagyformátumú szekkóját.
A nap egyöntetű tapasztalata, hogy Dunaújvárost rosszul ismerjük - ez egy szerethető város, nem utolsó sorban köszönhetően a nagy tereinek, széles utcáinak valamint a sok zöldterületnek, parkoknak, fáknak.
Ajánlom mindenkinek, hogy alkalomadtán látogasson el ebbe a szocialista gyökerekből kifejlődő régi-új városba és kiemelten pedig a Krisztus Király templomba - nem fogja megbánni!
Bár egy kicsit elfáradva, de töretlenül lelkesen értünk vissza Fehérvárra fél 5 körül.
Bízunk benne, hogy mindenki jóleső fáradtsággal a lábaiban, sok gazdagító friss lelki és szellemi élménnyel a tarsolyában térhetett haza és legközelebb is velünk tart majd - másokkal egyetemben, akik pl. ezen leírás alapján kapnak kedvet a csoportos túrázáshoz. Továbbra is szívesen látunk külső pártoló családtagokat, barátokat, ismerősöket is. Kéretik terjeszteni! 
Összeállította: Kiss Gábor
Felvételeket készítették: Dénes Erika,
Pauló Levente és Kiss Gábor