2021. december 18-án, hűvös időben, ugyanakkor melengető napsütésben, ám olykor erős szélben egy 4 km-es körsétát tettünk a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület Madárdal tanösvényén.
Délelőtt 10 órakor 27 vállalkozó szellemű kalandvágyó túratárs gyülekezett - még kissé fázósan - a meghirdetett találkozási pontnál, a dinnyési vasútállomás P+R parkolójában.

A vonatokról mindkét irányból valamint gépkocsikkal érkeztek a sétálni és társas együttlétre vágyók. Budapestről 3 testvér is érkezett egy ottani Prohászka Imakörből.
Hamarosan útnak is indultunk.


Először még a faluközpontban álltunk meg Kontur András 2019-es bronzszobra, a Gólyák mellett.

Sosem lehet elég korán kezdeni az ismerkedést a távcső világával.

A Rózsa utca végénél, az első táblánál indult a Madárdal tanösvény.

Ezt követően egy bakugrással máris az őshonos háziállatok bemutatóhelyénél találhattuk magunkat, ahol a szürke-marhák mellett a rackajuhokra, kecskékre is rácsodálkozhattunk, kicsik és nagyok örömére egyaránt.




Ettől a helytől és a Fertő fő vízfelületétől távolabb - ugyanakkor a falu közelében - egy kisebb tocsogóban nagyszámú nyári lúd-csapat időzött.

A terep innentől ember-, ruha- és lábbelipróbálóvá lépett elő: sár, nagy tócsák, benyúló tüskés bokrok, kerítésdrótok...

De mindenki sikeresen és különösebb károsodások nélkül teljesítette a 'kalandpályánknak' ezt a szakaszát
.
Az utunk a továbbiakban már valódi sétaúttá szelídült, kiszélesedett és száraz terepen vezetett.

Mindeközben sokat sejtetően a fejünk felett nagyobb és kisebb nagylilik-csapatok húztak el, a vezér szárnyas hangos gágogása közepette.

A nagyobb mozgásigényű kis túratársaink minden lehetőséget megragadtak a felesleges energiájuk levezetésére.

Lassan elértük a fokozottan védett terület határát, ahol az idén szépen felújított gyalogos hídra térhettünk rá.

Ugyancsak idén készült el egy 'féloldalas' mólószerű építmény, ahonnan majd a madárgyűrűzéseket lehet közvetlen közelről megfigyelni, ill. részt is venni annak különleges műveleteiben.

Ugyanitt egy kunyhónál volt módunk egy rövid pihenőt tartani, a magunkkal hozott enni- és innivalókat elfogyasztani.

A kunyhó mögötti kis kilátót többen is meghódították.

Látótávolban volt egy másik kilátó is, ami a 2016-ban leégett fakilátó helyén épült fel.

Az idén nagy léptékű vízügyi-műszaki beruházások történtek a tavon az augusztusi gyors vízleeresztés és a november elejei lassan folyó vízvisszatáplálás között: zsilipek, bukók és a vízimadarak számára költőszigetek.

Az elmaradhatatlan csoportképek is itt készültek el.


Lassan búcsút is inthettünk a védett területnek.

Fél 1 óra után már vissza is értünk a vasútállomásra.
Bízunk benne, hogy mindenki kellemes fáradtsággal a lábaiban, de sok gazdagító friss élménnyel a tarsolyában térhetett haza és legközelebb is velünk tart majd - másokkal egyetemben, akik pl. ezen leírás alapján kapnak kedvet a csoportos túrázáshoz
Továbbra is szívesen látunk külső pártoló családtagokat, barátokat, ismerősöket is. Kéretik terjeszteni ![]()
Kiss Gábor
A felvételeket készítették:
Szerencsés Dorka és
Kiss Gábor