2023. május 20-án (szombaton) a Prohászka Baráti Körünk (PBK) egy nagyszerű, lélekemelő zarándoklaton vehetett részt Csobánkán, ahol a Prohászka Ottokár püspök által létrehozott egykori Hadiárvaház helyén kialakított, jelenleg Böjte Csaba szárnyai alatt működő 'Élet Házát' tekintettük meg.
Nyolcan tömegközlekedéssel (és háromszori átszállással) oldottuk meg az oda- és visszautazást is.
3/4 10-kor érkeztünk meg a kapuhoz, ahol már ott szívélyesen fogadtak bennünket.
A kápolnában gyülekeztünk: szfvári PBK (8 fő), bp-i PBK (9 fő), Szociális Missziós Nővérek (5+1 kísérő) valamint Csaba testvér közvetlen munkatársa (1 fő), a szakácsnő (1 fő) és természetesen a szentmisét celebráló szentendrei pap (1 fő), mindösszesen 26 fő.
Még a mise előtt, mint vendéglátók, a Nővérek nevében Gabriella és Cecília nővér üdvözölte a megjelenteket.
A szentmisét Lakatos Bence mutatta be nagy átéléssel.
Az előadásokra is a kápolnában került sor.
Következett tehát az első blokk szóban, Cecília nővér magával ragadó, érdekfeszítő és sok alapadattal bővített, ugyanakkor rendkívül tisztán megfogalmazott előadása a Margitliget történetéről, egészen napjainkig.
Egy szusszanásnyi szünet után következett egy rövidített film Farkas Edith-ről, a Szociális Misszió alapítójáról.
De nincs megállás, peregnek az események; máris egy vetítettképes összeállítást nézhettünk és hallgathattunk meg az 'Ottokár Hadiárvaház' címmel, szintén Cecília nővér révén. (Az 'Ottokár Hadiárvaházról' szóló album letölthető Power Point (.pptx) vagy PDF formátumban).
Szinte észre sem vettük és már dél lett, helyesebben ebédidő. A feltálalt bográcsgulyás elkészítését egy kedves helyi illetőségű szakácsnő, Éva vállalta magára - ezúton is hálásan köszönjük neki!
Egyébiránt az ebédlőnk a szabadtéren kialakított emelt szintű közösségi térben volt.
Nem fázott senki sem. Igazán remek, majdhogynem nyárias időt kaptunk egész napra a mindenkori 'Időjárásfelelőstől'.
Az ebédünk vége felé a Ház vezetője, Jendrolovits Gábor tájékoztatott bennünket a Ház 2004 utáni történetéről, amikor is a Szociális Missziós Nővérek átadták Böjte Csabáéknak a területet ingyen 99 évre.
Az ebéd utáni pihegés időszakát is hasznosan töltöttük el: ekkor került sor a Prohászka Emlékszoba megtekintésére.
Annak ellenére, hogy az Emlékszoba kialakítása még igencsak az elején tart, számos értékes és érdekes kordokumentum került máris kiállításra.
Így például az 1918-ból származó adományok gyűjtésére felszólító Gyűjtőív,
... vagy az Élet c. folyóiratban 1917. októberében megjelent összeállítás az 'Ottokár Hadiárvaházról',
... illetve az igazán egyedi értékű és magántulajdonban lévő Prohászka Emlékalbum 1927. szeptemberéből, számtalan korabeli tekintély méltatásával, visszaemlékezésével Prohászkáról.
Következett egy ellipszist leíró keresztút.
Nem is gondoltuk, hogy itt is találunk szerényen, nem hivalkodó módon megbújó kosborféle, a fehér madársisak néhány példányát.
Ez másokat is fotózásra sarkallt.
A Ház közelében pedig kis túlzással már majdnem erdőnyi tövet találtunk.
Még egy szabadtéri oltár is megbújik a keresztút vonalvezetése során.
Ettől nem messze pedig egy szépen kialakított kis dísztó is növeli az esztétikai és lelki élményünket,
... olyannyira, hogy a társaság dalos kedvű többsége még dalra is fakadt s mindezt meg is örökítettük utána egy néma fotóval.
Már csak némi, gyerekek által készített termékek adomány jellegű vásárlására és búcsúzkodásra maradt idő.
A buszra várva a buszmegállóból még láthattunk egy felújított kisebb épületet,
... illetve átellenben a romos állapotú volt nagy kápolnát, helyesebben annak maradékát, előtte egy tekintélyt parancsoló nagy fával.
Egyöntetűen és kölcsönösen örültünk az ismételt találkozásunknak s megegyeztünk, hogy ha egy mód lesz rá, akkor lehetőleg még az októberi, rendszeresen Fehérváron tartott Prohászka Emléknap előtt is találkozunk.
Csobánkáról hazafelé jövet egybehangzóan mindannyian a nap hatása alatt voltunk.
Idő kell mindezen friss élmények feldolgozásához is.
Csak remélhetjük, hogy ez a lelki nap a továbbiakban jelentős hozadékokkal is fog szolgálni...
Összeállította és fotók: Kiss Gábor